Közismert tény, hogy a kardió edzés alapvető fontosságú a jó közérzethez és az egészséghez. A súlyok használata kiváló hatással van izomzatunkra. Azt is tudjuk, fogyni azonban elsősorban a megfelelő táplálkozás kiválasztásával tudunk.
Ugyanakkor egyre több a bizonyíték arra, hogy a lassú mozgás, a test tudatossága hihetetlen előnyökkel jár akár önmagában, akár más mozgással kombinálva.
A Los Angeles Times cikke szerint egyre több fájdalom ambulancia, klinikai központ javasolja a lassú mozgássorokat, és a tudatosság-alapú terápiákat, úgy mint a jógát, a tai chit többek között rák okozta fájdalmakra, reumatológiai problémákra, szklerózis multiplexre.
Dobjuk el a gyógyszereket? Hagyjuk abba a keményebb edzést? Noha nem is teljesen ezt állítják a cikk szerzői (hiszen minden edzés jó!), de a rendszeres lassú mozgásórák egyre inkább alapvető fontosságúak a test, a szervezet, és különösen az elme, a lélek számára is.
Egy kísérlet során összevetettek kontroll csoportokat; a krónikus derékfájdalommal küzdők 12 hét hatha jóga után kevesebb fájdalomról számoltak be, valamint kevésbé voltak depressziósak, és az életminőségük javulását is tapasztalták. Hasonlóképpen, egy másik csoportban 12 hét tai chi után kimutatható volt a tünetek enyhülése, beleértve a fájdalmat és a depressziót, valamint ők is tudatosságról számoltak be.
Mint a slow food
Szakértők szerint a lassú mozdulatok által csökken a stressz, erősödik az immunrendszer, a lassú mozgás gátolja a gyulladást és gyorsítja a gyógyulást.
A lassú mozgás olyan, mint a slow food mozgalom, amelyben minden tudatos: a vásárlás, az előkészítés, a fogyasztás, az emésztés, vagyis az egész sort tudatossággal és jelenléttel végezzük. A testünkre való teljes odafigyelés olyan, mintha a fájdalomra külön reflektorfényt vetítenénk.
A fájdalomra való fókuszálás tulajdonképpen az egyik legjobb gyógymód, mert figyelem a szervezet saját gyógyító forrásait mozgósítja, a test érzékelése pedig a gyógyszer maga.
A hagyományos lassú mozgások (aikido, tai chi, jóga) mellett van néhány újdonság is, amelynek hasonló pszichofiziológiai hatása van.
Mit tanulhatunk a gyerekektől?
Moshe Feldenkrais módszere fejleszti a kinesztetikus (érző) képességeinket. A gyerekek 3 éves koruk alatt tanulják meg a szenzomotoros tapasztalásokat, az idősebb gyerekek és a felnőttek azonban sajnos gyakran viselkednek a társadalomi elvárásoknak megfelelően, vagyis távol tartják magukat a testi érzetektől. Helyt kell állni ugyebár, a mindennapokra koncentrálva pedig sokszor belefeledkezünk ezekbe a dimenziókba, és nem tudatosítjuk testi panaszainkat, betegségeinket, holott a szemünk előtt van.
Feldenkrais a “tudatosság a mozgásban” alapvelvével végzett órái megtanítanak könnyedséggel és tudatossággal mozogni.
A szabad táncok, a modern tánc lehetőséget ad a bennünk lakozó gyermek felfedezésére. Sőt ezek a módszerek előszeretettel javasolják, hogy figyeld a gyermekeket, és tanulj tőlük. Tanulj meg tőlük ÚJRA mozdulni a természetes úton. Tanulj tőlük kapcsolódni a talajjal, a környezeteddel, átgördülni a hasadra, majd a másik irányba is, és így tovább.
A másik ilyen módszer az ún. Bodymind Centering, melyet Bonnie Bainbridge Cohen terapeuta fejlesztett ki, és amelynek középpontjában szintén a testtudatosság szerepel.
Marion Rosen pedig kitalált egy olyan metódust (Rosen Movement) amely a fizikoterápián és a modern táncon alapul. Az órákon a tanulók körbeállnak, olykor-olykor összekapcsolódnak szomszédjukkal. Egyes mozdulatokat fekve, vagy ülve végeznek, sokszor párban, néha önállóan. A Rosen-mozgás fejleszti a rugalmasságot, hangsúlyozza a tudatosságot, és a mozgás örömét, és megtanít arra is, hogy más emberekkel való kapcsolódásban hogyan leljük örömünket.
És itt jön a Nia, amelyet Debbie és Carlos Rosas találtak ki.
A Nia komplex, hiszen egyesíti a kardió mozgást a tudatos mozdulatokkal, mezítláb. A Niában a fent már többször említett tai chi, jóga, aikido, Feldenkreis módszer is jelen van (most csak a lassú mozgásokat emelem ki, a Niában 9 módszert használunk, lásd a korábbi írásom). A zene segítségével a tanítványok megtanulják a tánc, a mozgás élvezetét, átélik a mozgás örömét, továbbá a mobilitást, rugalmasságot, stabilitást, a test erejét is önismerettel kombinálva tapasztalhatják meg. A Nia tanárok arra bátorítják tanítványaikat, hogy hallgassanak, figyeljenek testükre és belső üzeneteikre mozgás közben.
A Nia közben az öröm mellett kitörhet a düh, a harag, a szomorúság is, ebben az esetben ne ijedjünk meg. A Nia értünk dolgozik. Minden felszínre hozott érzelem egyre inkább könnyebbé varázsol minket, és minden egyes Nia órán otthagyhatunk egy picit a terhünkből. Minél többet gyakorolsz, annál tisztább, boldogabb, teljesebb életet élhetsz.